88. életévében, január 10-én Berlinben elhunyt Hans Belting média- és művészettörténész, A művészettörténet vége szerzője.

Korszakos jelentőségű teoretikus volt, korunk talán legismertebb művészettörténésze. A legmodernebb művészet középkori gyökereit kutatta, képelmélete mára klasszikussá vált.

1935-ben született, Mainzban és Rómában tanult művészettörténetet, 1959-ben diplomázott, a koraközépkori freskókból írta szakdolgozatát. Ebben az évben már a Harvard Egyetem munkatársa volt. 1966-tól a Hamburgi Egyetem Művészettörténeti Intézetének docense, itt habilitált; 1970 és 1980 között professzorként tanított a Heidelbergi Egyetemen, majd a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetemen. 1992-ben érkezett Karlsruhéba, hogy társalapítója legyen az azóta legendásásá vált kultúra- és médiakutató központnak, innovációs laboratóriumnak, a ZKM-nek. Itt kapta meg professor emeritus címét 2002-ben. 2004 és 2007 között a bécsi Nemzetközi Kultúratudományi Kutatóközpont (Internationalen Forschungszentrums Kulturwissenschaften) igazgatója volt. Emellett számos külföldi egyetem vendégprofesszora és különböző tudományos akadémiák tagja volt; kutatómunkáját rangos szakmai díjakkal ismerték el.

2015-ben a brünni (Brno) Masaryk Egyetem Filozófiai Kara megnyitotta a róla elnevezett Hans Belting Könyvtárat (Knihovna Hanse Beltinga), amelynek odaadományozta kiterjedt középkori művészeti és történelmi gyűjteményét. Magánkönyvtárának más részét a Krems-i Duna Egyetem Vizuális Tudományok Tanszékének és a Freie Universität Berlin Művészettörténeti Intézetének adományozta.

A ’60 as évek eleje óta közel 30 kötete jelent meg, ezek közül a Kép és kultusz című képantropológiai írása keltett először komoly világszintű szakmai visszhangot. Itt is a koraközépkor képhasználatát helyezte a vizsgálódás középpontjába, az a mozzanat érdekelte, amikor a keleti és a nyugati vizualitás kultúrtörténete, ikonográfiája kettévált. Legtöbbet idézett kötete A művészettörténet vége. A mára művészetfilozófiai alapművé vált írás 1983-ban született, Belting 10 év múlva átdolgozta.

Belting népszerű teoretikus volt Magyarországon is, számos műve olvasható magyar fordításban. Legutolsó 2013-as – magyarul 2018-ban megjelent – könyve a Faces az arc történetét meséli el a régi kultúrák maszkjaitól az újkori Európa portréin keresztül a digitális világ testetlen arcaiig.