Az összeg megháromszorozta az aukciós autópiacon korábban elért legmagasabb árat. De mit keres ez a hír egy művészeti portálon? Elmondjuk ezt is.

Az ingatlanoktól kezdve a híres emberek személyes használati tárgyain és a szeszes italokon – főképp a borokon és whisky-ken – át az autókig nagyon sok mindent értékesítenek aukciókon is. Az ingóságoknak pedig van több olyan csoportja, amelyek utat találtak a nagy, vegyes profilú, de főként művészeti árveréseikről ismert aukciósházak kínálatába is. Első ránézésre talán furcsa, hogy mit keres például egy oldtimer vagy egy láda százéves whisky egy neves árverőházban, de ha jobban belegondolunk, van ebben logika.

Egyfelől azért, mert az emberek egy része többféle gyűjtőszenvedéllyel megáldott, ami azt jelenti, hogy a műgyűjtők között az átlagosnál többnyire nagyobb valószínűséggel lehet találni olyanokat, akik más gyűjtői területek iránt is érdeklődnek. Másrészt, egyes tárgykategóriákban – így az autórégiségek esetében – az árak ma már olyan magasak, hogy megvásárlásukat csak egy nagyon szűk kör engedheti meg magának és a csúcskategóriás műtárgyak gyűjtői kétségkívül ebbe a körbe tartoznak. Harmadrészt, a tárgyak egy része nem is áll annyira távol a művészettől, hiszen nem kell hozzá nagy fantázia, hogy például egy régi autóban ne csak a mérnöki csúcsteljesítményt, hanem egy kiemelkedő design-objektet is lássunk.

Az a különleges járgány, amelyről a továbbiakban szó lesz, egyértelműen ebbe a kategóriába tartozik. A különleges régi autókat többnyire erre szakosodott házaknál árverezik; a legnagyobb közülük az 1991-ben alapított, kanadai székhelyű, de világszerte aktív RM Auctions.

A cég eredményes működésére felfigyelt a két legnagyobb művészeti aukciósház egyike, a Sotheby’s is, amely 2015-ben 25%-os részesedést szerzett benne, s azóta Rembrandt és Picasso mellett már Mercedeseket és Ferrarikat is kínál ügyfeleinek – mint mindjárt látni fogjuk, alkalmanként az előbb említett művészek alkotásaival versengő árakon.

Az RM Sotheby’s – az említett tulajdonszerzés óta így hívják a céget – számos rekordárral büszkélkedhet, köztük az eddigi abszolút csúcsárral is, amit egy 2018. augusztusi amerikai aukciójukon egy 1962-es gyártmányú Ferrari 250 GTO ért el 48,4 millió dollárral. És ők érték el most az új csúcsárat is azzal a 135 millió (!) euróval, amit londoni árverésükön fizettek ki a napokban az 1955-ben gyártott Mercedes-Benz 300 SLR Uhlenhaut kupéért. A kocsiból összesen két darab készült a cég versenyautó osztálya számára; nevét brit-német tervezőjéről, Rudolf Uhlenhautról kapta. A ritka autó tervezését persze nem a nulláról kellett kezdeni, alapja az a nagyon sikeres W 196 R Grand Prix konstrukció volt, amellyel két világbajnokságot is nyert a legendás argentin pilóta, Juan Manuel Fangio. A 300 SLR 3 literes, 302 lóerős motort kapott és 290 kilométeres végsebességre volt képes.

Végül sosem versenyeztek vele, mert a Mercedes közben átmenetileg kiszállt az autóversenyzésből; a kocsi egy ideig tervezőjének szolgálati autójaként járta az utakat. A műszaki és esztétikai szempontból is a valaha készült egyik legjobbnak tartott autót stílszerűen a stuttgarti Mercedes-Benz Múzeumban árverezték el – ott, ahol másik példányát is őrzik. Már kikiáltási ára is meghaladta az addigi csúcsárat és megszerzése ahhoz a feltételhez volt kötve, hogy az új tulajdonosnak „speciális alkalmakkor” biztosítania kell az autó hozzáférhetőségét a nagyközönség számára. A licitcsata 135 millió eurónál fejeződött be, amivel a ritka Mercedes nemcsak az autók között állított fel nehezen megdönthető rekordot, hanem bekerült minden idők tíz legdrágább aukciós tétele közé is – oda, ahol eddig kizárólag festmények és szobrok voltak.

Az új tulajdonosról egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy magánszemély; a Mercedes a teljes bevételt környezetvédelmi edukációs és kutatási programjainak finanszírozására fogja fordítani.  

Borítókép: A rekordáron eladott Mercedes-Benz 300 SLR Uhlenhaut kupé