![](https://cdn.hvgblog.hu/amu/uploads/2022/02/garazs_muzeum_moszkva_wikipedia-380x220.jpg)
Rendszerszintű elnyomás. Két alapos országjelentés is foglalkozik a kritikus magyar kultúra és művészet helyzetével
A napokban két olyan alapos országjelentés is napvilágot látott, amely a magyar kultúra, művészet, illetve az oktatás, a tudomány és a média helyzetét elemzi. Az egyiket hazai szakemberek állították össze és az Oktatói Hálózat nevű független szervezet jegyzi, a másikat a New York-i központú Artistic Freedom Initiative jelentette meg.
A Háttal Európának 2. címet viselő jelentés, amelyet az egyetemi oktatókat, kutatókat tömörítő független szervezet, az Oktatói Hálózat jelentetett meg, annak a hasonló című jelentésnek a folytatása, amelyet összeállítói 2019-ben zártak le és amely 2020 legelején jelent meg. A Háttal Európának című, első jelentés akkor a hazai kultúra, oktatás, tudomány és média területén 2010 óta történt változásokat vette sorra és tárgyalta tematikus rendben. A magyar kutatók, egyetemi oktatók és újságírók által összeállított jelentést, amely azzal az igénnyel készült, hogy a magyar kontextust kevésbé ismerő külföldi olvasó számára is érthetően foglalja össze a változásokat, akkor egyidejűleg mutatták be Budapesten és Brüsszelben, az Európai Parlamentben.
![](https://cdn.hvgblog.hu/amu/uploads/2022/03/traumaemlekmu-009-2-1060x707-1.jpg)
Az új jelentés, amely március közepén jelent meg, az előző anyag lezárása, vagyis 2020 óta történteket foglalja össze. Hiszen, mint azt az Oktatói Hálózat a jelentés megjelenésekor is hangsúlyozta, „a magyarországi helyzet időközben tovább súlyosbodott”, az elmúlt két évben felgyorsultak azok a drasztikus, rendszerszintű változások, amelyek a hazai kultúra szervezeti, ideológiai és pénzügyi kontrollját szolgálják.
Elég csak a KEKVA (Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány) intézményének bevezetésére gondolni, mint ismeretes, ilyen konstrukciókba szervezte ki a kormányzat öt kivétellel az összes hazai egyetemet, számos kulturális intézményt, összességében hatalmas értékű közvagyont, az alapítványi kuratóriumi pozíciókba rendszerhű kádereket betonozva be. De lehetne említeni a melegellenes törvénykezést is, amelynek a kultúra területén is vannak konzekvenciái. Ezek azonban csak egyes elemei annak a változás-sorozatnak, amelyet a jelentés 97 oldala tárgyal. A Háttal Európának 2. című jelentést egy élő beszélgetés keretében mutatta be a napokban az Oktatói Hálózat, az esemény a szervezet Youtube csatornáján tekinthető meg. A jelentés első és második része is hozzáférhető és letölthető a szervezet weboldaláról, mindkettő magyar és angol nyelven is olvasható.
A jelentés elkészítésében az Akadémiai Dolgozók Fóruma, a Civil Közoktatási Platform, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Freeszfe Egyesület, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete, a Stádium 28 Kör és a Szépírók Társasága is közreműködött.
A New York-i központú Artistic Freedom Initiative (AFI) egy olyan civil szervezet, amely a művészet és a művészek helyzetét monitorozza a világ országaiban. Emellett aktív segítséget nyújt a válságokkal küzdő országokból, vagy háborúk, diktatórikus rezsimek elől menekülő művészek, kulturális munkások számára. Ez a szervezet eddig még nem publikált olyan átfogó, nagy jelentéseket, amelyek specifikusan egy-egy ország művészeti, kulturális színterére koncentrálnának. Az a jelentés, amelyet március 21-én jelentetett meg az AFI, teljes egészében a magyar helyzetről szól és a Systematic Suppression: Hungary’s Arts and Culture in Crisis (Rendszerszintű elnyomás: Magyarország művészete és kultúrája válságban) címet viseli. A szervezet közleménye szerint ez a jelentés az első azoknak az anyagok a sorában, amelyeket Artistic Freedom Monitor cím alatt terveznek, a sorozatban Lengyelország és Oroszország következik majd.
A jelentést az AFI a UC Berkeley School of Law és a The Harriman Institute at Columbia University közreműködésében készítette el és jelentette meg, a projektet az Egyesült Államokbeli SDK Foundation for Human Dignity finanszírozta. A jelentés alaposan és részletesen veszi sorra azokat az apróbb és jelentősebb jogszabályi változásokat, amelyek az elmúlt évtizedben gyakorlatilag újraszabták a magyar kultúra teljesen intézményi rendszerét, közpénz alapú finanszírozását. Ezek tükrében mutatja be azt a környezetet, amelyben most a magyar kultúra működik, kiemelve a direkt és indirekt cenzúra folyamatait is.
Az anyag egyik nagy erénye, hogy a rendszert rendszerként értelmezi és tárgyalja, és ez a megközelítés eddig nemigen jelent meg azokban a riportokban és elemzésekben, amelyekben nyugati szereplők próbálták meg értelmezni mindazt, ami Magyarországon a kultúra területén történt a NER-ben. A riport teljes egészében hozzáférhető és letölthető az AFI weboldaláról.
Nyitókép: Horváth Tibor ad című sorozatából @adseries, http://tiborhorvath.blogspot.de/