Saját múzeuma lesz a Notre-Dame-székesegyháznak – döntött Emmanuel Macron francia elnök. Az új intézmény a Hôtel-Dieu kórházban lesz, amely közvetlenül a párizsi nevezetesség híres tornyaitól északnyugatra található.

Miután múlt szombaton a világ vezetői – többek közt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump megválasztott elnök – előtt Laurent Ulrich párizsi érsek a Notre-Dame hatalmas faajtóin egy speciálisan kialakított crozierrel kopogtatva nyitotta újra a híres párizsi katedrálist, Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy egy új múzeumot létesítenek az épületnek.

A 2019-es pusztító tűzvész után öt és fél évnyi csend telt el, majd megszólalt a katedrális legrégebbi, 13 tonnás harangja, mely 1944-ben Párizs felszabadítását is hirdette. A harang az Emmanuel nevet kapta, amikor 1681-ben, XIV. Lajos uralkodása alatt öntötték – így stílusos volt, hogy a jelenlegi francia elnök, Emmanuel Macron lett a grandiózus ceremónia szóvivője.

Macron, akinek kormánya alig két nappal az újranyitás előtt kénytelen volt lemondani, mintegy 40 államfőt és 2000 vendéget hívott meg a világ minden tájáról – egyedül a pápa utasította el az ünnepségre való meghívást.

A francia elnök személyes diadalként rendezte meg az újranyitást, ugyanis a tűzvész után „lehetetlennek, őrültnek és önkényesnek” minősítették azon kijelentését, hogy a felújítási munkálatok öt éven belül befejeződnek. A helyreállítási költség – több mint 800 millió euró – 150 ország és 340 000 magánszemély és cég adományaiból állt össze; Franciaország után az Egyesült Államok volt a legnagyobb adományozó.

Azonban a Notre-Dame-on még sok a tennivaló, amint azt az emlékmű egyes részein látható állványzat is bizonyítja. A helyreállítás – valamint a székesegyház környezetében tervezett változtatások és a közeli múzeum kialakítása – évekig nem fejeződik be.

Az, hogy a katedrálist újranyitható állapotba hozzák, nem egy nagy építőipari cég erőfeszítésének köszönhető – mint ahogy az az ilyen nagy állami beruházásoknál szokás – , hanem több kisebb manufakturának, akik bejelntkeztek a projektre. Körülbelül 2000 ember dolgozott a felújításon.

A megnyitó legmegindítóbb pillanata a kézművesek és tűzoltók megjelenése volt, akik megmentették a helyszínt a teljes pusztulástól. A közönség lelkesen tapsolta őket.

A Notre-Dame új múzeuma pedig a Hôtel-Dieu kórházban lesz, amely a katedrális tornyaitól északnyugatra található. A különálló múzeum ötlete a reimsi és strasbourgi székesegyház és a firenzei dóm mellé telepített múzeumokból táplálkozott, de sok vita követte: a kulturális örökséggel foglalkozó egyesületek támogatták, de a helyszínt felügyelő különböző hatóságok nem.

A javaslat új lendületet kapott, amikor a párizsi kórházakért felelős szerv úgy döntött, hogy felújítja a Hôtel-Dieu-t és új egészségügyi központot hoz létre. A terület egyharmadát egy bevásárlóközpont, közös irodák és éttermek fejlesztőjének adják bérbe.

Attól tartva, hogy a múzeum korlátozza a kereskedelmi ambíciókat, az ingatlanfejlesztők nem fogadták jól az ötletet, és Michel Aupetit volt párizsi érsek is tiltakozott, mondván, a székesegyház „nem múzeum, hanem istentiszteleti hely”. Továbbá a kulturális minisztériumot sem lelkesítette az ötlet, hogy a költségvetési megszorítások idején új projektre költsenek.

Macron kérésére azonban Charles Personnaz, a Institut National Du Patrimoine (Nemzeti Örökség Intézete) igazgatója elkészítette az új intézmény terveit. Tartalmát nem hozták nyilvánosságra, de vélhetően a múzeum feladata a Notre-Dame története és építészete, a művészetek és a kézművesség otthonaként betöltött szerepe, valamint a 13. és a 21. század között szinte folyamatosan zajló építkezés bemutatása lesz.

Valószínűleg a kiállított tárgyak közt festmények, kárpitok, középkori, később lecserélt épületdíszek és ólomüveg ablakok, valamint a közelmúltbeli rekonstrukciós munkálatok során keletkezett régészeti leletek lesznek.

Bár az új múzeum megnyitása jelentős siker az örökségvédelem számára, de még folyik a küzdelem a székesegyházat körülölelő más területekért is, amelyek szorosan beépültek a katedrális történetébe. Ilyen például a a Notre-Dame főbejárata előtti kis tér, mely évszázadokig egy piacnak adott otthont.

III. Napóleon császár uralkodása alatt Haussmann báró, Párizs prefektusa házakat és épületeket rombolt le a székesegyház homlokzata előtt, hogy felszabadítsa a teret. A középkori Hôtel-Dieu-t pedig lebontották, és új kórházat építettek a helyére. Októberben a párizsi önkormányzati tanács nyilvánosságra hozta azt a terveit, hogy 90 fával veszi körül a teret. A meglévő mélygarázs helyébe látogatóközpont kerül, és két kertet összekapcsolva egy kis parkot alakítanak ki a székesegyház mögött. A munka 2025-ben kezdődik.

Forrás: The Art Newspaper