Egy dél-koreai kutatócsoport utánament, hogy valójában pontosan mikor festhette Van Gogh ikonikus, Csillagos éjszaka című festményét.

Az új kutatás szerint Vincent van Gogh világhírű festménye, a Csillagos éjszaka valószínűleg nem 1889 júniusában, hanem egy hónappal később született. Egy dél-koreai kutatócsoport a festmény csillagainak elhelyezkedését, a korabeli időjárási adatokat és a művész levelezését vizsgálta meg, és arra jutott, hogy a képen látható égbolt leginkább az 1889. július 22-i hajnali égboltra emlékeztet. Az eredmények a Scientific Reports folyóiratban jelentek meg.

A kutatók szerint a festményen ábrázolt égitestek elhelyezkedése sokkal inkább a július 22-i hajnali égbolttal egyezik, mint a hagyományosan feltételezett júniusi időponttal. A vizsgálat a Hold, a Vénusz és a Bika csillagképben található Fiastyúk helyett a Hyadok csillaghalmazának állását azonosította a kép egyik lehetséges kulcsaként. A csapat csillagászati szimulációkkal és geometriai mérésekkel hasonlította össze a vásznon látható csillagmintázatot a korabeli égbolt rekonstrukciójával. Az eredményeket időjárási feljegyzésekkel és Van Gogh leveleivel is összevetették.

A festmény keletkezését eddig elsősorban a művész 1889. június 18. körül írt levele alapján datálták. Ebben testvérének, Theónak egy új, csillagos égboltot ábrázoló tanulmányról számolt be. A kutatók szerint azonban ez a levél a munka megkezdésére utalhat, és önmagában nem bizonyítja, hogy a kép júniusban el is készült.

A júliusi dátum mellett szólhat az is, hogy a festményen látható vékony holdsarló jobban megfelel az akkori holdfázisnak. A kutatócsoport a korabeli időjárási adatokat is elemezte, és Van Gogh leveleiben a kabócákra tett utalásokat is figyelembe vette. Ezek a rovarok a meleg nyári időszakra utalhatnak, ami szintén összhangban áll a júliusi feltételezéssel.

Van Gogh 1889 májusában vonult be a dél-franciaországi Saint-Rémy-de-Provence elmegyógyintézetébe, ahol lelki nehézségei ellenére tovább alkotott. A Csillagos éjszaka a MoMA gyűjteményének egyik legismertebb darabja. A festmény örvénylő, kék és sárga színekben kavargó égboltja ugyanakkor nem egyszerű másolata a természetnek: a művész átalakította az égitestek formáját, és sajátos fényhatásokkal ruházta fel őket. A falu látképe sem egyezik pontosan azzal, amit az ablakából láthatott.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy eredményeik nem bizonyítják végérvényesen a júliusi keletkezést. Elképzelhető, hogy Van Gogh több éjszaka megfigyeléseit, emlékeit és művészi képzeletét ötvözte egyetlen kompozícióban.

Borítókép: Vincent van Gogh Csillagos éj („De sterrennacht”) című alkotása a New York-i MoMA-ban
Fotó: Mairo Cinquetti / NurPhoto, via AFP-n

Forrás: Nature, Hyperallergic