A nem az nem – a Magyar Képzőművészeti Egyetemen
Új, a szexuális és nemi alapú zaklatás megelőzését és kezelését szabályozó dokumentumot fogadott el a Magyar Képzőművészeti Egyetem Szenátusa. Erős István rektor által is aláírt szabályzat célja, hogy az egyetemi közegben előforduló határátlépéseket az eddigieknél átfogóbban és áldozatvédelmi szempontokat is figyelembe véve kezeljék.
A szabályzat létrehozásában hallgatók és dolgozók mellett az egyetem vezetése által delegált jogász, valamint külső szakértőként Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza és Sebestyén Andrea, a Helyzetvan jogásza vett részt. Spronz a dokumentumot „teljesen egyedülálló, a jelenlegi rendszerben kakukktojásnak számító” szabályzatként jellemezte, amely szerinte kompromisszumai ellenére is követendő példa lehet más felsőoktatási intézmények számára.
Az új rendszer külön definiálja a szexuális és a nemi alapú zaklatás fogalmát, valamint tiltja a megtorlást. A szexuális zaklatás körébe többek között a nem kívánt szexuális közeledés, testi érintés, szexuális tartalmú megjegyzések és a szexuális zsarolás tartozik. A szabályzat külön figyelmet fordít az egyetemi hierarchiából fakadó függelmi helyzetekre és az ezekkel való visszaélés lehetőségére is.
Az ügyek kivizsgálását ötfős bizottságok végzik: két hallgató, két dolgozó és egy külső szakértő vesz részt bennük. A testületek bizonyítékokat vizsgálhatnak, tanúkat hallgathatnak meg, döntést hozhatnak, és szükség esetén szankciót is kiszabhatnak. A következmények a megrovástól és a fizikai távoltartástól egészen az egyetemről való kizárásig terjedhetnek. A külső szakértőket pályázaton választják ki, és releváns jogi, pszichológiai, gender studies vagy emberi jogi háttérrel kell rendelkezniük.

A szabályzat úgynevezett „antennák” létrehozásáról is rendelkezik. Ők képzésben részesített egyetemi polgárok, akik bizalmas keretek között tájékoztatást és támogatást nyújtanak azoknak, akik zaklatással kapcsolatos helyzetben bizonytalanok. Nem vizsgálják ki az ügyeket és nem szabnak ki büntetést.
A dokumentum szerint anonim bejelentés önmagában nem alapoz meg hivatalos eljárást, de ha ugyanazon személyről 12 hónapon belül legalább három, egymással összefüggő vagy hasonló tárgyú panasz érkezik, a bizottságnak mérlegelnie kell az eljárás megindítását. Bűncselekmény gyanúja esetén pedig a feljelentés mellett ideiglenes védelmi intézkedések is alkalmazhatók.
Az új szabályzat előzménye egy 2022-ben kirobbant ügy, amelyben egy hallgatóval szemben szexuális visszaélés történtt. Az egyetem feljelentést tett, a hallgatót azonban továbbra is részt vehetett az oktatásban, később pedig lediplomázott. A bántalmazott hallgató közben elköltözött a kollégiumból és egyéni tanrendet kért. Az ügyben a bíróság később felmentő ítéletet hozott, az egyetem belső vizsgálata pedig arra jutott, hogy a vezetőség többet is tehetett volna az érintett védelméért.
Az elfogadása csak az első lépés: a valódi próbatétel az lesz, hogy az intézmény miként alkalmazza a gyakorlatban. az új szabályokat. Spronz szerint különösen fontos lesz az első ügyek kezelése, mert ezek alapozhatják meg, hogy az MKE új rendszere valóban precedensértékűvé és más egyetemek számára is követhető gyakorlattá válik-e.
Forrás: 444.hu

