A francia kormány jóváhagyta a gyarmati korszakból származó tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló törvényjavaslatot
Nyolc évvel azután, hogy Emmanuel Macron francia elnök ígéretet tett az afrikai kulturális örökség visszajuttatására a kontinensre, kormánya most elfogadott egy törvényjavaslatot, amely megkönnyíti az egykori gyarmatokon zsákmányolt kulturális javak kivonását az állami gyűjteményekből.
A tervezetet július végén terjesztette a kormány elé Rachida Dati kulturális miniszter. A javaslat megerősíti azt az elvet, mely szerint a francia közgyűjtemények „elidegeníthetetlenek”, ugyanakkor kivételezést enged azoknál a tárgyaknál, amelyeket erőszakkal vettek el a gyarmatokon.
A szöveget szeptember 24-én bocsájtják szavazásra a szenátusban.
A szabályozás meglehetősen összetett. Többek közt: a kivonásra irányuló kezdeményezésnek külföldi államtól kell érkeznie, és csak akkor fogadják el, ha az adott tárgy közgyűjteménybe kerül, és a nyilvánosság számára is hozzáférhető lesz. A kérés csak akkor számít érvényesnek, ha a tárgyat ellopták, fosztogatás során került ki az országból, kényszer hatására adták el, vagy olyan személy ajándékozta el, akinek erre nem volt jogköre. Az ügyet ezután egy kétoldalú tudományos bizottság vizsgálná, és jóváhagyás esetén a Conseil d’État – Franciaország legfelsőbb közigazgatási bírósága – hirdetné ki a visszaszolgáltatásról szóló döntést.
A törvényjavaslat szerint a szabályozás a bécsi kongresszustól (1815 június), amely újrarajzolta Európát Napóleon bukása után, egészen 1972 áprilisáig lenne érvényben – ez utóbbi időpontban lépett életbe az UNESCO kulturális örökség védelméről szóló egyezménye.
Az 1972 utáni lopások esetében a polgári bíróságok hatásköre érvényes.
A javaslat vonatkozna például két nepáli templomból ellopott szoborra, amelyek a Guimet Múzeumba kerültek, valamint hét tárgyra a Louvre-ból, amelyeket Olaszország kért vissza – a minisztérium kommentárjai szerint.
A kulturális tárca közleménye szerint ugyanakkor elutasítják azt az elképzelést, hogy általános gyanúval kellene tekinteni minden gyűjteményre, amely a francia gyarmati korszak alatt keletkezett. A katonai tárgyak, közlevéltári dokumentumok, illetve a régészeti feltárások során Franciaországnak jutott rész nem tartozik a törvény hatálya alá.
Eddig Franciaországnak minden egyes visszaszolgáltatáshoz külön törvényt kellett elfogadnia, ami rendkívül időigényes folyamat volt. Ennek eredményeként Macron 2017-es ígérete óta csupán 30 műtárgyat juttattak vissza néhány afrikai államnak. A parlament nemrégiben jóváhagyta egy „beszélő dob” Elefántcsontpartra való visszaküldését.
A törvényt a Conseil d’État még nem vizsgálta, de Dati elkötelezett a tervezet előmozdítása mellett. A szenátus várhatóan szeptember 11-én teszi közzé jelentését, a szöveget pedig szeptember 24-én bocsátják szavazásra.
Míg 2023-ban a nácik által zsákmányolt műtárgyakról és az emberi maradványokról szóló két visszaszolgáltatási törvényt egyhangúlag elfogadta a francia parlament, az ország gyarmati múltja továbbra is rendkívül kényes kérdés.
Az új törvényjavaslattal a kormányzatnak és a parlamentnek bizonyítania kell, hogy az általános jogszabály alól való kivétel „sürgető, elkerülhetetlen okból” történik – és a szélsőjobboldal erősödésével morális elítélésről szó sem lehet.
A felajánlások és hagyatékok esete különösen bonyolult lehet, mivel ezek általában jogilag szigorúan védettek az állami gyűjteményekből való kivonás ellen. Számos afrikai és óceániai műtárgyat hittérítők, katonatisztek, köztisztviselők vagy azok örökösei ajándékoztak a francia államnak.
Fotó: Wikipedia
Pierre Ouzoulias szenátor, a francia kulturális bizottság prominens tagja a The Art Newspapernek úgy nyilatkozott, hogy „mélységesen sajnálja”, hogy a kormány siettetni próbál egy ilyen összetett ügyet, miután évekig halogatták a javaslatot, és Dati sem tett lépéseket annak előmozdítására. A kormány álláspontjával szemben ő egy „állandó tudományos tanács” felállítását szorgalmazza, amelyben tudósok, jogászok és állami képviselők kapnának helyet, és amelynek véleményei nyilvánosak lennének. Úgy véli, ez
megakadályozná, hogy a visszaszolgáltatásokat diplomáciai célokra használják
– mely kritika már korábban is felmerült.
Jelenleg is több visszaszolgáltatási kérelem van függőben: Algéria (Abdel Kader felkelő vezető személyes tárgyai), Benin (a Vodun istenség, Gou szobra), Elefántcsontpart (mintegy 150 tárgy), Madagaszkár és Mali (a Dakar–Dzsibuti etnográfiai expedíció által 1931-ben begyűjtött tárgyak). Mali Szenegállal együtt kéri az úgynevezett Ségou-i kincs – azaz a Toucouleur királyságból származó aranytárgyak és ékszerek, amelyeket a francia hadsereg szerzett meg 1890-ben – visszaadását. Etiópia és Csád 2019-ben általános kérést nyújtott be, tételes lista nélkül.
