Franciaország visszaadott Madagaszkárnak három emberi koponyát – az egyik valószínűleg egy királyé volt
Ez az első eset, amelyet a 2023-ban elfogadott francia jogszabály alapján hajtottak végre az emberi maradványok visszaszolgáltatásáról.
Három, a francia gyarmati hadsereg által lefejezett vezető koponyáját adta vissza Madagaszkárnak Franciaország – közülük az egyik akár egy királyé is lehetett. Az ünnepélyes átadásra augusztus 26-án, kedden került sor Párizsban. A mostani ügy az első, amely a tavaly decemberben elfogadott, emberi maradványok visszaadásáról szóló francia törvény alapján valósult meg.
„Ezek a koponyák olyan körülmények között kerültek a nemzeti gyűjteményekbe, amelyek ellentétesek voltak az emberi méltósággal, és a gyarmati erőszak kontextusában történtek”
– mondta Rachida Dati francia kulturális miniszter az átadási ceremónián.
Malagaszi kollégája, Volamiranty Donna Mara úgy fogalmazott: „Ezek nem egyszerű gyűjteményi tárgyak. Kapcsot jelentenek jelenünk és múltunk között, hiányuk pedig 128 éve nyílt seb Madagaszkár szívében.”
A maradványok három, a szakalava közösséghez tartozó vezetőé voltak. 1897-ben, Ambikiben fejezték le őket Joseph Gallieni tábornok francia csapatai, amikor több száz szakalavát mészároltak le. A vérengzés idején Toera király, a Menabe régió uralkodója éppen népe megadásáról tárgyalt harcosaival együtt.
A koponyákat két évvel később a párizsi Természettudományi Múzeumba küldték.
A korabeli francia tiszti jelentések szerint az egyik akár Toera királyé is lehetett. Egy később felállított kétoldalú tudományos bizottság megállapította, hogy a maradványok mind a szakalava vezetőkhöz tartoztak, de azt nem sikerült bizonyítani, hogy valóban a király is köztük van-e.
A koponyákat most körbeviszik Madagaszkáron, majd augusztus 30-án, a helyi szokásoknak megfelelően Bora településen, az ország északi részén temetik el. Emmanuel Macron francia elnök tavaly áprilisi hivatalos látogatásán ígérte meg a visszaadást, azzal a céllal, hogy „lehetőséget teremtsen a gyarmatosítás véres lapjain való megbékélésre”. Az átadást eredetileg erre a látogatásra időzítették, ám az áprilisi ceremóniákat a helyi hagyományok tiltják, ezért kellett elhalasztani.
Az emberi maradványokra vonatkozó új törvény és a nácik által elrabolt műtárgyak visszaszolgáltatásáról szóló jogszabály elfogadása után a francia kormány további törvényjavaslatot készített elő a gyarmati időkben, kényszer hatására elvitt tárgyak hazajuttatásának megkönnyítésére. A javaslat őszi szenátusi vitáját azonban elhalasztották, mivel szeptember 8-án bizalmi szavazás elé kerül a kormány.
Forrás: The Art Newspaper
