Felépülő identitás – A mű heti ajánlója
Szakrális és profán kertek, ut pictura poesis, felépülési kultúra, változó Dunaújváros, lebegő Veszprém – programajánló ködös napokra.
Vasarely Múzeum /// Rita Ernst: Folytonosság és változás
A kiállítás Rita Ernst (Windisch, Svájc, 1956) művészetének egyik meghatározó alkotóciklusából, az 1999-ben megkezdett Progetto Siciliano képeiből, valamint a 2020 és 2023 között készült munkákból mutat be válogatást. Míg a korábbi művek az antik és középkori, szakrális és profán épületek, valamint kertek alaprajzaiból indultak ki, a legutóbbiak az 1999-es sorozatra adott képi reflexiók, amelyek újraértelmezik formai, színbeli összefüggéseit és képpárokat alkotnak (Dualität). Az együttesen, de nem feltétlenül párokban bemutatott művek így különböző időszakok között teremtenek párbeszédet, feltárva a Progetto Siciliano folytonosságát és változásait.

2027. január 31-ig
Szikra képzőművészeti bemutatóterem /// Khoncz István: Ártani nem Art 3.0
A szó és a kép eltérő olvasatának kérdése nem újkeletű probléma az európai kultúrában. A költészet és a festészet „rivalizálása” – gondoljunk csak a reneszánsz paragone-vitákra, vagy a barokk „ut pictura poesis” ideáira – komoly, több évszázados hagyománnyal rendelkezik. Jól lemérhető csupán e két példán is, hogy a 15. és a 20. század között két alapelv uralta a nyugati festészetet: egyrészt a hasonlóságra épülő figurativitás szabályrendszere, másrészt a kép által elénk állított történet nyelvi eszközökre történő lefordíthatóságának igénye. A 20. század elején e két alapelv megkérdőjeleződése az anekdotizáló akadémista művészettel szembeforduló modern piktúra emancipációját is nagymértékben elősegítette. Jól bizonyítja mindezt a múlt évszázad absztrakt és non-figuratív törekvéseinek azon igyekezete, mellyel – elősorban a műalkotás önálló vizuális grammatikájának és fenomenológiai önerejűségének bizonygatásával – a kép és a szó képzettársítása közötti átjárásokat igyekezett végérvényesen eltörölni.
Khoncz István – szikrabudapest

olaj, vászon, 70×100 cm
2027. december 11-ig
Lehetőségek tere /// Szalkai Dániel: Recovery Culture – A felépülés kultúrája
A Recovery Culture – A felépülés kultúrája című kiállítás Szalkai Dániel designer és szociális szakember szerfüggőséggel és a felépülés jelenségével foglalkozó művészeti kutatását összegzi. Egyben tisztelgés a hazai felépülő közösségek és anonim önsegítő programok tevékenysége előtt. A felépülési kultúra értékeit, szimbólumait, rítusait és tárgyi világát mutatja be, továbbá betekintést ad a radikális és alternatív józansági mozgalmak, szubkultúrák – köztük a straight edge – működésébe is.
A kiállítás azt vizsgálja, hogyan alakul és erősödik a felépülő identitás, és ebben milyen szerepet tölthet be a design és a művészet. Videóművek, műtárgyak, használati tárgyak, személyes történetek és részvételi alkotói gyakorlatok adnak betekintést e közösségek működésébe. Az érmék, felvarrók, medálok és más kiegészítők a mindennapi gyakorlatok részeiként és a közösségi összetartozás jelképeiként jelennek meg.

Videó: Bognár Benedek, Simon Zsuzsi
2027. február 26-ig
Kortárs Művészeti Intézet – Dunaújváros /// Szigethy Anna: A változó hely
Szigethy Anna művészetének egyik meghatározó témája a városi környezet változása, valamint az, ahogyan az épített tér az ott élők személyes és közösségi tapasztalatait alakítja. Az elmúlt másfél évtizedben készült munkáiban a város nem pusztán építészeti vagy urbanisztikai környezetként jelenik meg, hanem emlékezetek, személyes történetek, társadalmi viszonyok és identitások hordozójaként.
A kiállítás számos korábbi munkán keresztül mutatja meg ennek a gondolkodásnak különböző állomásait. A fotográfia, videó, képgrafika, textil, talált tárgyak, bútorok, alaprajzok és könyvek egymással összekapcsolódva válnak installációkká. A művekben a dokumentum és a fikció, a személyes és a közösségi emlékezet, az intim lakótér és a nyilvános városi tér folyamatosan egymásba fordul.
A kiállítás új munkája, A változó hely, közvetlenül Dunaújvárosra reagál. Azt a kérdést vizsgálja, hogy mi történik egy olyan város identitásával, amelyet eredetileg egy jövőkép alapján hoztak létre, majd maga a jövőkép változott meg.

2027. január 23-ig
Várgaléria – Veszprém /// Lebegve a határon
Bernát András kiállítása a nyolcvanas évek elején létrehozott kísérletező műtermébe vezeti el a látogatót. A tárlat központi eleme az a fotósorozat, amelyben a művész a test és a tér határait kutatva alkotta meg sajátos „vonalhálóvilágát”.
A koncepció alapja egy holisztikus szemléletmód: a fekete pigmenttel festett, kaotikus vonalszövevény a háttérül szolgáló csomagolópapíron és az aktmodellen is végigfut, vizuálisan egybeolvasztva az alakot a környezetével. Ez a gesztus megszünteti a klasszikus térérzékelést, és egy bizonytalan, lebegő látványt hoz létre, ahol a test nem különálló entitás, hanem a textúra szerves része. A kiállítás – a fennmaradt fekete-fehér fotográfiák mellett – az alkotói folyamat részeként ceruzarajzokat és a tér homogenizálására tett korai kísérleteket is bemutat.

2027. január 17-ig
Borítókép: Rita Ernst: Dualität Ziri ad Achir, 2023, akril, vászon, 135 x 210 cm, fotó: Reinhard Zimmermann

