A Virág Judit Galéria idei Zsolnay-árverésén ismét bebizonyosodott, hogy a pécsi manufaktúra szecessziós kerámiái továbbra is a nemzetközi műtárgypiac legkeresettebb darabjai közé tartoznak. Több tétel is 20 millió forint felett talált gazdára, köztük egy korábban ismeretlen óriáskaspó, amely 26 millió forintos árig jutott.

A budapesti Virág Judit Galéria ötödik, kifejezetten Zsolnay-tárgyakra fókuszáló aukciója ismét komoly gyűjtői érdeklődést váltott ki. A 71 tételből álló anyag jelentős része olyan egyedi vagy alig néhány példányban készült porcelán volt, amelyek ritkasága és művészi kidolgozása miatt évek óta stabilan a legdrágábban értékesített szecessziós kerámiák közé tartozik. A licitek alakulása alapján a nemzetközi kereslet továbbra is erős, a magyar piac pedig – a galéria közleménye szerint – regionális meghatározó szerepet játszik a Zsolnay-kereskedelemben.

Az árverés legnagyobb figyelmet kapó tétele egy csaknem 120 éves óriáskaspó volt, amelynek felbukkanása a műtárgypiacon szakértői körökben is meglepetést okozott. A tárgynak mindössze egy párdarabját tartják nyilván egy bécsi gyűjteményben. A színes, gazdag motívumokkal díszített darab 12 millió forintról indult, és végül 26 millió forintnál ütötték le – ezzel megközelítve a 28 milliós világrekordot, amely ugyancsak egy korábbi budapesti Zsolnay-aukción született.

Hasonlóan intenzív licitharc alakult ki egy Mack Lajos tervezte, 1907–1908 körüli monumentális váza körül is. A kék szín több tucat árnyalatát felvonultató, mitológiai nőalakot és párducot ábrázoló műtárgy 12 milliós kikiáltási árról indulva 22 millió forintért talált új tulajdonosra. A több mint százéves darab az aukció egyik legösszetettebb technikával készült alkotása volt, amely a gyűjtői körökben régóta az úgynevezett „álomtárgyak” közé tartozik.

A 20 millió forintos határt egy harmadik tétel is átlépte: az 1900 körül készült, tűzliliommal díszített, Tiffany-rajzos óriásváza 10 millió forintról indult, és végül éppen a duplájáért kelt el. Ezek az árak jól jelzik, hogy a Zsolnay-szecesszió dekoratív, látványos darabjai továbbra is a legaktívabban licitált műtárgyak közé tartoznak, különösen a piac felső szegmensében.

A középmagas árkategóriában is több figyelemre méltó eredmény született. 13 millió forintos leütési árat ért el egy szőlőleveles padlóváza, amelyet a manufaktúra egyik legmeghatározóbb alkotója, Zsolnay Júlia tervezett és – a szignó alapján – saját kezűleg festett. A művész személye önmagában komoly értéknövelő tényező a nemzetközi piacon, így nem meglepő, hogy a darab gyorsan talált vevőre.

Apáti Abt Sándor iparművész két alkotása is jelentős licitharcot generált. Egy madaras motívumokkal díszített, 1906-os porcelán 12 millió forintig jutott, míg egy hódfigurával készült váza 11 millió forintért kelt el. Az iparművész munkái az utóbbi években egyre stabilabb értéket képviselnek, mivel tervezései technikailag és vizuálisan is a korszak kifinomultabb darabjai közé tartoznak.

A galéria társtulajdonosa, Törő István szerint a mostani eredmények azt mutatják, hogy a Zsolnay iránti érdeklődés továbbra is nemzetközi: a ritkább darabokat ma már ugyanúgy keresik amerikai, ázsiai vagy nyugat-európai gyűjtők, mint a hazai vásárlók. Bár a kiemelt árakat gyakran néhány ikonikus tétel húzza fel, a kisebb műtárgyak is jóval magasabb összegekért keltek el, mint a korábbi évek hasonló aukcióin.

A mostani aukció összképe alapján a Zsolnay-piac stabilnak és élénknek tűnik. A szecessziós tárgyak nemcsak művészettörténeti szempontból kiemelkedők, hanem befektetési eszközként is egyre több gyűjtő számára vonzók. A következő időszakban kérdés, hogy a galéria által többször hangsúlyozott „budapesti központ” szerep mennyire marad fenn, illetve hogy a nemzetközi aukciósházak – köztük a Sotheby’s és a Christie’s – növekvő érdeklődése miként befolyásolja majd a magyar piaci környezetet.