Két gyanúsított már letartóztatásban van a párizsi ékszerrablás után
Ügyészségi közlés szerint október 25-én letartóztattak két harmincas éveiben járó férfit a párizsi rablással kapcsolatban, melynek során több mint 100 millió dollárt érő koronázási ékszert loptak el a Louvre-ból. Az intézmény vezérigazgatója felajánlotta a lemondását; közben kiderült: a múzeumi rablások megdöbbentően gyakoriak Franciaországban. A megmaradt ékszereket átszállították a Banque de France-ba, és közvetlenül a nemzeti aranytartalék mellett helyezték el.
A két gyanúsított egyikét este 10 körül fogták el a Charles de Gaulle repülőtéren, amikor épp fel akart szállni egy Algériába tartó járatra. A második gyanúsítottat pedig Párizs külvárosában fogták el, ő Maliba készült utazni. A rendőrségi források szerint mindkét gyanúsítottnak korábbi bűnügyi nyilvántartása volt; mindkettőjüket DNS-analízis, biztonsági kamerás felvételek és telefonos helymeghatározás alapján azonosították a rablást követő napokban.
A világszerte megdöbbenést keltő október 17-i esemény során négy álarcos hatolt be Louvre Apollo-galériájába, ahonnan a francia koronázási ékszerek közül loptak el nyolc darabot – kézi láncfűrészek és más elektromos szerszámok segítségével.
A lopás ugyan hihetetlen gyorsan, mindössze 7 perc történt, ám nem sikerült tökéletesre: a tolvajok eszközeiket, kesztyűiket, sisakjukat és sárga mellényüket hátrahagyták, valamint azt a teheremelő teherautót is, amit nem sikerült elégetniük a Louvre munkatársainak beavatkozása miatt.
Ahogy a múzeumból menekültek, el is hagytak egy darabot: az egyik legértékesebb tárgyat, az Eugénie császárné, III. Napóleon feleségének koronáját leejtették az Apollo-galéria erkélye alatt. Egy Louvre-alkalmazott találta meg az üvegvédő rése alatt, laposra nyomódva, sérült állapotban. De megmenthetőnek nyilvánították restaurálás után.
A bűnügy helyszínén összesen 150 mintát gyűjtöttek be, a fentik mellett ujjlenyomatokat is.
A kulturális minisztérium tájékoztatása szerint nyolc darab ékszert tulajdonítottak el, többek között egy tiarát és egy brocs a Napóleon III felesége, Eugénie császárné tulajdonából, valamint egy smaragdnyaklánc és páros smaragd fülbevaló Marie Louise császárnétól. Ezen felül egy tiara, egy nyaklánc és egy egyedi fülbevaló is eltűnt a zafír-készletből, melyet Marie-Amélie királynő és Hortense királynő viselt, továbbá egy ún. „relikviabross” is eltűnt.
A Louvre szóvivője hangsúlyozta, hogy az eltűnt tárgyak piaci értékénél sokkal fontosabb a kulturális és történelmi értékük.
Az ékszerek nem voltak biztosítva, vagyis a múzeum nem kap kártérítést eltűnésükért.
Érdekesség, hogy Eugénie koronáját egyetlen darabban, több mint 1 300 gyémánttal és 56 smaragddal díszítették. Később árverésre bocsátották (1988-ban 13,5 millió USD-ért kelt el, mai értéken kb. 35,6 millió USD) – majd négy évvel később a Louvre-nak adományozták.
A rablás a múzeum biztonsági rendszerének súlyos hiányosságait hozta felszínre. A Louvre vezérigazgatója, Laurence des Cars felajánlotta a lemondását. A szenátus előtt tartott élő, kétórás meghallgatáson elismerte: a biztonsági infrastruktúra elavult és elégtelen.
Des Cars elmondta: vezetése, 2021-es kinevezése óta folyamatosan jelezte a felügyeleti szerveknek, hogy a múzeum épületei, infrastruktúrája leromló állapotban vannak – külön említve a rossz szigetelést, a szélsőséges hőingadozást, zajterhelést, vízszivárgást és a túlzsúfoltságot a bejárat alatti üvegpiramis környékén. Lemondását a francia illetékesek nem fogadták el.
A rablás rámutatott arra is, hogy a bűnözők célpontjai változnak. Míg korábban a festmények és szobrok számítottak a műtárgypiac feketelistás slágereinek, ma egyre inkább az ékszerek, drágakövek és nemesfémek kerülnek előtérbe. Ezek ugyanis könnyebben „eltüntethetők”: feldarabolhatók, átalakíthatók, és anyagként újraforgalmazhatók anélkül, hogy nyomot hagynának a nemzetközi adatbázisokban. Egy ellopott aranynyaklánc sosem lesz annyira felismerhető, mint egy ismert Rembrandt-festmény – és ez a bűnözők szemében értékesebbé teszi.
Egy brit műtárgy-hitelesítő, Curtis Dowling LinkedIn-bejegyzésben számolt be arról, hogy vasárnap telefonon keresték meg azzal, hogy „nagyon fontos francia ékszereket” kellene hitelesítenie.
Készpénzes fizetést kínáltak, szokásos díjának 500-szorosát, de a becsüs az ajánlat elhangzása után bontotta a vonalat.
A Louvre elleni rablás nem volt egyedülálló: ugyanazon a napon törtek be a Maison des Lumières nevű múzeumba Landres-ben (a kelet-franciaországi régióban), amely a filozófus Denis Diderot-nak állít emléket. Innen 2 000 darab arany- és ezüstérmét vittek el, szakértők szerint „nagy körültekintéssel kiválasztott” darabokat.
Szeptemberben az ugyancsak párizsi Muséum national d’Histoire naturelle-ból ritka aranymintákat raboltak el mintegy 700 000 dollár értékben; az elkövetőket Barcelonában tartóztatták le október elején. Limoges-ben a Adrien Dubouché National Museumból két 14-15. századi kínai porcelántányért és egy 18. századi váza tűnt el – összértékük kb. 11,2 millió dollár.
Ezen események és több hasonló incidens nyomán a francia kormány bejelentette: országos múzeumi biztonsági felmérést indítanak. Már meg is kezdődött a múzeumok infrastruktúrájának felülvizsgálata, és a szakértők szerint elkerülhetetlen „többrétegű védelem” kialakítása. Ez nemcsak több kamerát vagy biztonsági őrt jelent, hanem olyan integrált rendszert, amely a környék, az épület, a vitrin és a tárgy védelmét egységként kezeli.
A biztonsági szakma szerint a leggyengébb láncszem általában nem a technika, hanem az ember:
a rutinból végzett ellenőrzések, a rosszul kalibrált kamerák, vagy a túlterhelt infrastruktúra – mind olyan tényezők, amelyekre most megkülönböztetett figyelem kerül.
A Louvre szerdán ismét megnyitotta kapuit, azonban az aranyozott Apollo-galéria továbbra is zárva maradt. A francia RTL rádió szerint a múzeum összes ékszerét pénteken elszállították: egy biztonsági széfbe kerültek a Banque de France-ban, közvetlenül a nemzeti aranytartalék mellé. Az elszállított tárgyak között volt a múzeum leghíresebb gyémántjai: a Régens‑gyémánt (140,64 karát) és a Sancy‑gyémánt (55,23 karát) is.
Forrás: Artnet News, The Art Newspaper
