Egy ikonikus Gustav Klimt-portrét adott el a Sotheby’s New York-i aukcióján Leonard A. Lauder gyűjteményéből – rekordáron, ami új fejezetet nyitott a modern művészet világpiacán.

A néhai milliárdos, Leonard A. Lauder – Estée Lauder örököse –hosszú ideje dédelgetett kincse, Gustav Klimt Elisabeth Lederer-portréja (1914–1916) című műve új gazdára talált. A 150 millióról indított hatláb (kb. 1,8 m) magas vászon 20 perces licitcsata után – ahol akár 5 milliós ugrásokkal emelkedtek a tételek –, díjakkal együtt 236,3 millió dollárért kelt el a Sotheby’s New York-i aukcióján, ezzel a modern művészet legdrágább, aukción elkelt darabjává vált. A végső ajánlatot telefonon adták le.

A festmény ezzel a második legértékesebb műalkotás, amelyet valaha árverésen eladtak, megelőzve Andy Warhol Sage Shot Blue Marilyn (1964) című festményét, amely 2022-ben a Christie’s New York-i aukcióján 195 millió dollárért kelt el díjakkal együtt. Elisabeth Lederer portréja egyben a Sotheby’s által valaha eladott legértékesebb alkotás is, megdöntötte Klimt egy művének aukciós rekordját, a Dame mit Fächer (Hölgy legyezővel, 1917) című festményt, amely 85,3 millió fontért kelt el (díjakkal együtt) egy 2023-as londoni árverésen. (Az aukción eladott műalkotások rekordját továbbra is a Leonardo Da Vincinek tulajdonított Salvator Mundi tartja, amelyet a Christie’s 450,3 millió dollárért adott el 2017-ben.)

A portré nem csupán a piaci értéke miatt kiemelkedő. Elisabeth Lederer apja August Lederer volt Klimt fő mecénása, anyja, Serena, pedig szintén kitüntetett helyet foglalt el a bécsi művészeti körökben. A kép különös jelentőséggel bír a történelem szemszögéből is: Elisabeth a náci megszállás idején azzal védekezett, hogy Klimt a valódi apja – a festő-befolyásos kapcsolat olyan erős volt, hogy ez segítette őt abban, hogy elkerülje az üldöztetést. A második világháború alatt a képet elvették, majd a háború után visszajuttatták a családnak; végül Lauderhez került, aki az 1980-as évektől saját otthonában, és a National Gallery of Canada kölcsönzésében tartotta.

A Lauder-aukción a rekordárú főtételek mellett számos jelentős munka kelt el figyelemre méltó összegekért. Gustav Klimt két további festménye is magas áron váltott tulajdonost: az 1908-as Blumenwiese 75 millió dolláros leütés után 86 millió dollárért cserélt gazdát, míg a Waldabhang bei Unterach am Attersee 61 millió dollárért kelt el – díjakkal együtt összesen 68,3 millió dollárért. Klimt két papírmunkája is – tanulmányok, kartonok – jóval a becsült értéken felül teljesített: az egyik 410 000 dollárért, díjakkal együtt 520 700 dollárért, a másik 380 000 dollárért (díjakkal 482 600 dollárért) talált vevőre.

Pablo Picasso Trois personnages (1971) című papírmunkáját 800 ezer dollárnál ütötték le, ami a költségekkel együtt elérte az 1 millió dolláros végső árat. A Matisse-művek különösen erősen szerepeltek: az árverés egyik kiemelt darabja, a La Serpentine (1951) a 9–12 millió dolláros becsérték fölött, 14,5 millió dolláros leütésnél kelt el, a díjakkal együtt pedig 16,7 millió dollárt fizetett érte a vevő. Edvard Munch Sankthansnatt című, 1901–03 között készült festménye 30 millió dollárért talált gazdára, díjakkal 35,1 millió dolláros összeggel zárva.

A minimalista mesterek közül Agnes Martin 1964-es The Garden című műve is kiemelkedő eredményt ért el: a 14,8 millió dolláros leütést követően a teljes ár 17,6 millió dollár lett.

Maurizio Cattelan 18 karátos aranyból készült, America című működő vécéjét 10 millió dolláron ütötték le, ami díjakkal együtt 12,1 millió dolláros árat jelentett.

A Lauder-árverés 456,2 millió dolláros összbevétele meghaladta a Sotheby’s 400 millió dollár feletti becslését, ami optimizmusra ad okot az aukciós házak nehéz gazdasági időszakában. A teljes aukció is meghaladta az előzetes becslést: 706 millió dolláros összforgalmat generált a Sotheby’s számára – így a ház történetének egyik legsikeresebb estje lett. Az aukció külön hangsúlyt kapott abból a szempontból is, hogy Sotheby’s most indította el értékesítéseit új székhelyén, a korábbi Whitney Múzeum Breuer-épületében.

Forrás: Artsy, The Guardian, The Art Newspaper